A hőszigetelés jelentősége 

A hőszigetelés energia fogyasztása nélkül tartja optimális hőmérsékleten otthonunkat, emellett pedig költséghatékony is. Mivel az energiatakarékosság fontos szemponttá vált az emberek életében, de emellett a komfort is, és a hőszigetelés, bármely módon történik is, mindkettőre megoldást kínál.

És hogy hogyan? A hőszigetelés a hőátadást csökkenti a belső és külső levegő között, egyszerűbben: a hő terjedését akadályozza meg. Télen nem „engedi be” a hideg levegőt, de közben a benti meleg sem juthat ki, így nem kell tízezreket fizetni a fűtésért. Nyáron fordítva, bent marad a kellemes hűvös, kint meg a hőség. A hőszigetelés anyagait a falakra, plafonra, padlókra teszik, de a modern nyílászárók is hőszigeteltek már. Ezáltal még több energiát takaríthatunk meg, és a benti kellemes hőmérséklet is állandósulhat.

Emellett a szén-dioxid kibocsátást is segít csökkenteni, így a karbonlábnyomot is, de még hangszigetelésnek is megteszi: kevesebb külső zaj jut be az utcákról. Illetve a megfelelő hőszigetelés növeli az ingatlan élettartamát, az értékét is, és eközben az energián való megtakarítást is lehetővé teszi.

Lehetőségek a hőszigetelésben 

A homlokzati hőszigetelés során az épületre kívülről kerül egy hőszigetelő réteg, amit friss vakolattal, majd festéssel fednek be. Ez segíti a leghatékonyabban a benti hőmérséklet megtartását és az energiahatékonyságot, illetve a zajszűrést. Ez különösen előnyös forgalmas helyeken álló épületeknél. De mindeközben védi a házat minden külső hatástól, növeli az élettartamot, és az esztétikai jelentősége sem elhanyagolható a friss burkolatnak.

A lábazati hőszigetelés az épület talapzatának szigetelése. Ez szintén a külső hő beáramlását csökkenti, mellette az energiahatékonyságot növeli, de több egyéb problémára is megoldást jelent. Például a penész és egyéb nedvesség okozta gondok ellen is kitűnő, de a talajvíz-problémákat is mellőzhetjük általa.

A tetőtéri hőszigetelés a tetőn át történő hőveszteséget csökkenti leghatékonyabban, így különösen télen előnyös. A felső emeletek szintjén tomboló fagyos szél kihúzza a meleget a lakásokból, emeleti szobákból, de a hó és jég okozta problémák sem ritkák. A beszivárgó és megfagyó víz tágítja a repedéseket, rongálja a tetőt, beázásokat okozhat. A hőszigetelés így nem csak a hőt tartja bent, de a tető élettartamát is növeli, védi az időjárástól. Nyáron pedig a felforrósodó tető a hőkisugárzását veszíti el általa, így kellemesebb idő lesz bent.

A belső hőszigetelés egy ritkább eljárás. Itt a fal belső oldalára kerül a szigetelés, hasonló funkciókat látva el, mint a homlokzati szigetelés. Azonban csak akkor javasolják, ha a külső hőszigetelés valamiért nem megoldható, mert sok problémát okozhat, többek között a nem megfelelő felvitel, vagy nedves fal esetén.

Melyik anyagot hol használjuk?

Az EPS, azaz a hungarocell leginkább homlokzati szigetelő anyag, ugyanis a vízálló képessége gyengébb, illetve mechanikai nyomás hatására rongálódik. Így nem kifejezetten lábazati vagy tetőszigetelő anyag. A grafitos hőszigetelés szintén homlokzati szigetelés, csak annak egy EPS-nél hatékonyabb fajtája, így az alkalmazási feltételek ugyanazok ennél is. Mindkettő esetén fontos a megfelelő rögzítés, ugyanis a rágcsálók előszeretettel fészkelnek bele a hőszigetelésbe.

Az XPS, vagyis az extrudált polisztirol hőszigetelés a lábazatnál a legjobb megoldás. Azt nem szabad csupaszon hagyni, csak éppen az EPS nem jó hozzá, amit fentebb a falon használtunk. A penész és vízlecsapódás elkerülése érdekében a lábazatot is szigetelni kell, hogy ne keletkezzen hőhíd, és mivel a zártcellás XPS víz- és fagyálló, tökéletesen ellátja feladatát a talaj mentén is.

A kőzetgyapot hőszigetelés gyakorlatilag megolvasztott kőzet, főleg bazalt, és a szálak között megrekedt levegő biztosítja a hőszigetelést. A kisebb sűrűségű kőzetgyapot födémek, álmennyezetek és válaszfalak hőszigetelésére tökéletes, a nagyobb sűrűségű pedig a lapostetők, padlók és homlokzati falak esetén jó választás. Gyakran régi vályogházaknál, illetve beépített tetőtereknél alkalmazzák, többrétegű és átlapolt elhelyezése egy beépítetlen padlásnál tökéletes hőszigetelést biztosít. Az elkészítési módjában ehhez közel álló üveggyapotot leginkább könnyűszerkezetes és faházak esetén használják hőszigetelésre, a kisebb sűrűségű, tekercselt változatot szarufák köré hálózzák, a nagyobb sűrűségű táblákat pedig a falakon alkalmazzák.

Mire kell vigyázni hőszigetelésnél? 

A homlokzati hőszigetelés esetén fontos, hogy az épületszerkezethez megfelelő hőszigetelő anyagot válasszunk. Vagyis, bár az emberek többsége nem járatos a hőszigetelésben és az anyagokban, mégse az ár alapján döntsünk. Egy rosszul megválasztott típus, vagy nem jól felrakott szigetelés nem csak, hogy nem lesz tartós, de energiahatékony sem, illetve teret adhat a páralecsapódásnak, penésznek is.

Az épületek szerkezet lehet egyhéjú (zárt pórusú) és kéthéjú (nyílt pórusú). Ez annyit jelent, hogy van-e átszellőztetett légrés, vagy pedig nincs, és ez alapján kell szigetelőanyagot választani. Egyhéjú szerkezetnél zárt cellaszerkezetű hőszigetelés kell, kéthéjúnál pedig nyitott. Ellenkező esetben több bajt okoz egy szigetelés, mint amennyi hasznot hoz.